Bár az Európai Ifjúsági Hét november 9-én lezárult, Magyarországon az ifjúsági hét szellemiségének megfelelően a strukturált párbeszéd nemzeti szintű szakaszának megvalósulására november 12-én került sor a Parlament Felső Házában.

A Parlamenti Ifjúsági Nap célja az volt, hogy a fiatalok és a politikusok, döntéshozók ünnepélyes keretek között is találkozhassanak, és az Én és Európa felmérés eredményeinek összegzésével egy érdemi párbeszéd indulhasson el.

A Parlamenti Ifjúsági Napot Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára vezette le.

Mandur László, a Parlament alelnöke köszöntőjében azt a fajta szemléletváltást sürgette a magyar politikai közegben, mely a fiataloknak nagyobb szerepet ad a döntéshozatalban való részvételhez. Ehhez a döntéshozók számára a nyitottság és a kölcsönösségen alapuló együttműködés szükségességét hangsúlyozta. Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára is megerősítette azt a gondolatot, hogy a fiatalok társadalmi elismerésére és a társadalomban betöltött szerepének felismerésére szükség van. Azt az elgondolást, miszerint az ifjúságé a jövő, szerinte ki kell terjeszteni a jelen valóságára is. Hiszen a jelen eseményeit éppúgy kell formálni, mint a jövőt, és ennek megfelelően a fiatalokat már a jelen alkotó cselekvőivé kell felkészíteni.

Földi László, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatója a strukturált párbeszéd kialakulását, jelentését és folyamatát mutatta be. Kifejtette, hogy a strukturált párbeszéd nagy kihívást jelent az Európai Uniónak, nehéz közvetlenül megszólítani a fiatalokat. Ezért az EU a tagállamok számára ezt a fajta nyitottságra és egymás elismerésére alapuló, folyamatosan mélyülő párbeszéd lefolytatását ajánlotta. A magyarországi tapasztalatokat összegezve elmondta, hogy sokat kell még tanulni abban, hogy a fiatalok ne csak résztvevői, megfigyelői, hanem alakítói is lehessenek a rájuk vonatkozó döntéseknek.

 

Ezt követően Pillók Péter, szociológus és Ruska Mónika, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat munkatársa mutatták be az augusztustól október végéig tartó Én és Európa felmérés eredményeit. A kutatások tapasztalatai azt jelzik, hogy ma a fiatalok a legnagyobb nehézségként a gyermekvállalást, a családalapítást, a munkavállalást és a szülőktől való leválást élik meg. Érdekes adata a kutatásnak, hogy a fiatalok túlnyomó része elsősorban önmagától és szüleitől várja ezen kihívásokra az adott megoldásokat. Úgy tűnik, hogy a mai magyar fiatalok életéből eltűnik a spontaneitás, sokkal inkább szükség van a tudatos, mindenre felkészülő életvezetésre.

 

A nap legizgalmasabb részét az adta, amikor maguk a fiatalok hallathatták hangjukat, véleményüket a Parlament falai között. A különböző régiókból érkező fiatalok saját életkörnyezetük fiataljainak meglátásait közvetítették a jelen lévő politikusok felé. A fiatalok összegzőiből felszínre kerültek a mindennapi problémáik vagy a civil közegben látott tapasztalataik és kihívásaik. Mindannyian szorgalmazták a fiatalok és a felnőttek közötti valódi párbeszéd elindulását, melyben ők nagyon szívesen részt vennének. Dinamikus kiállásukból sugárzott a tenni akarás és az elszántság hangsúlyozva azt, hogy ők is fontos, értékes tagjai a társadalomnak, vannak ötleteik és javaslataik, melyekkel jövőjüket teljesebbé és jobbá szeretnék tenni.

 

A Parlamenti Ifjúsági Nap sikeresen és eredményesen zárult, mely számos konklúziót és észrevételt teremtett a most elkezdődött párbeszéd folytatásához. Ezek szerint az ifjúságpolitikában elengedhetetlen az ágazatok közötti együttműködés és közös gondolkodás, az ifjúsági szakmára és benne az ifjúságsegítés képzés és foglalkoztatás valamint az önkormányzati ifjúsági feladatok megerősítésére, erkölcsi és anyagi támogatására van szükség. A fiatalok által is felvetett nem-formális tanulásnak meg kell találnia helyét az oktatási rendszerben, és elismertté kell tenni a társadalom egész közegében. A helyi részvétel a fiatalok számára egy kiváló kifejező formát ad véleményük, javaslatuk megjelenítésére, melyet az ifjúságpolitika szerves részévé szükséges emelni. És legvégül a fiatalok legfőbb üzenete a döntéshozók számára, hogy vegyék őket komolyan, kezeljék őket egyenrangú partnerként, vonják be őket a rájuk vonatkozó döntéshozásba és a megoldások megvalósításába, és a Parlament mutasson összefogást az ifjúsági ügyek fejlesztésében és támogatásában.

 

Forrás: http://www.mobilitas.hu/hirek/1608