Az Alkotmánybírósághoz fordul a Közgyűlés
Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke kezdeményezésére – a megyei önkormányzatok támogatásával –, a Fejér Megyei Önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul a megyéket érintő állami finanszírozási rendszer alkotmánysértő jellegének megállapítására. Erről tárgyaltak és vitáztak – nem egyszer éles hangon - a képviselők, majd ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták a határozati javaslatot. Az MSZP frakció tagjai nem szavaztak.
A továbbiakban a képviselők javaslatot vitattak meg és fogadtak el az Európai Információs Pont és Turisztikai Kht. kibővült feladatai miatt szükségessé vált intézkedésekről. Majd tájékoztatót hallgattak meg a Fejér Megyei Levéltár műemlék épületegyüttese felújítására és bővítésére kiírt közbeszerzési eljárásról.
Az elfogadott határozatot és az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt az elnök asszony sajtótájékoztatón ismertette a közvéleménnyel. Beszámolt róla, hogy a szándék akkor érledlődött meg benne, amikor hivatalba lépése után legfontosabb feladatának tekintette, hogy személyesen is végiglátogatta az intézményeket, majd áttekintette az önként vállalt és kötelező feladatok listáját. A megyei önkormányzat 32 intézményének többsége ápoló-gondozó feladatokat, gyermekvédelmi feladatokat, gyógypedagógiai feladatokat lát el. Épp ezeknél az intézményeknél volt tapasztalható a legtöbb hiányosság, a zömük csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkik. A kormány jelenlegi finanszírozási politikája a pedig végképp sodorta ezen feladatok ellátását.
- Pedig ezek az intézmények azokat az embertársainkat látják el , akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak – emelte ki. - Az értük viselt felelősségnek a felvállalása a mindenkori politikai és társadalmi kultúra fokmérője. Nem nézhettem tovább tétlenül azt, hogy emberek kerülnek veszélybe – tette hozzá.
Kiderült, hogy a probléma nem csupán Fejér megye problémája, hanem érinti az ország összes megyei önkormányzatát is. Az illetékbevétel tavalyig a megyei költségvetés szerves részét képezte. Idén azonban a kormány döntése nyomán az illetékhivatali bevételeket az APEH, tehát áttételesen az állam maga kapja meg. A Közgyűlés szerint ez a döntés alkotmánysértő és törvénytelen. További jelentős bevételkiesést jelent az is, hogy az SZJA a megyék számára visszajuttatott mértékét az idén 45%-kal csökkentették. A Területfejlesztési Tanácsok pénzügyi mozgásterét jószerivel megszüntette a kormány.
Mindezek együtt késztették arra Fejér Megye Közgyűlését, hogy - valamennyi megye támogatását is maga mögött tudva - az Alkotmánybírósághoz forduljon, mert az Európai Uniós és alkotmányos jogaikat így tudják csak érvényesíteni.
A sajtótájékoztatón részt vett Bíró László, a megyei önkormányzat gazdasági főtanácsadója is. Ő néhány konkrét adattal egészítette ki az elhangzottakat. Elmondta: az elvont normatív támogatások összege mintegy hatszázmillió forintot tesz ki. Mindehhez nem rendeltek érzékelhető feladatelvonást a döntéshozók. Az illetékbevételek kiesése 100 millióval volt tervezve, amely mára már a 300 milliót is elérheti. Több mint 10 milliárdos az elvonásból adódó költségvetési lefaragás Fejér megye önkormányzata esetében. Ez a tendencia azért is rendkívül veszélyes mert a több mint egymilliárdos megyei hitelállomány, a kormány döntéseinek következtében, drasztikusan növekedni fog, és 2008-ban további jelentős hitelállomány-növekedés várható. Az önkormányzat a hitelekkel szemben pedig nehezen tud fedezetként beállítani olyan bevételeket, amelyeket a korábbi években meg tudott tenni. Mindez pedig már a megye hitelképességét kockáztatja.
Az elfogadott határozatot és az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt az elnök asszony sajtótájékoztatón ismertette a közvéleménnyel. Beszámolt róla, hogy a szándék akkor érledlődött meg benne, amikor hivatalba lépése után legfontosabb feladatának tekintette, hogy személyesen is végiglátogatta az intézményeket, majd áttekintette az önként vállalt és kötelező feladatok listáját. A megyei önkormányzat 32 intézményének többsége ápoló-gondozó feladatokat, gyermekvédelmi feladatokat, gyógypedagógiai feladatokat lát el. Épp ezeknél az intézményeknél volt tapasztalható a legtöbb hiányosság, a zömük csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkik. A kormány jelenlegi finanszírozási politikája a pedig végképp sodorta ezen feladatok ellátását.
- Pedig ezek az intézmények azokat az embertársainkat látják el , akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak – emelte ki. - Az értük viselt felelősségnek a felvállalása a mindenkori politikai és társadalmi kultúra fokmérője. Nem nézhettem tovább tétlenül azt, hogy emberek kerülnek veszélybe – tette hozzá.
Kiderült, hogy a probléma nem csupán Fejér megye problémája, hanem érinti az ország összes megyei önkormányzatát is. Az illetékbevétel tavalyig a megyei költségvetés szerves részét képezte. Idén azonban a kormány döntése nyomán az illetékhivatali bevételeket az APEH, tehát áttételesen az állam maga kapja meg. A Közgyűlés szerint ez a döntés alkotmánysértő és törvénytelen. További jelentős bevételkiesést jelent az is, hogy az SZJA a megyék számára visszajuttatott mértékét az idén 45%-kal csökkentették. A Területfejlesztési Tanácsok pénzügyi mozgásterét jószerivel megszüntette a kormány.
Mindezek együtt késztették arra Fejér Megye Közgyűlését, hogy - valamennyi megye támogatását is maga mögött tudva - az Alkotmánybírósághoz forduljon, mert az Európai Uniós és alkotmányos jogaikat így tudják csak érvényesíteni.
A sajtótájékoztatón részt vett Bíró László, a megyei önkormányzat gazdasági főtanácsadója is. Ő néhány konkrét adattal egészítette ki az elhangzottakat. Elmondta: az elvont normatív támogatások összege mintegy hatszázmillió forintot tesz ki. Mindehhez nem rendeltek érzékelhető feladatelvonást a döntéshozók. Az illetékbevételek kiesése 100 millióval volt tervezve, amely mára már a 300 milliót is elérheti. Több mint 10 milliárdos az elvonásból adódó költségvetési lefaragás Fejér megye önkormányzata esetében. Ez a tendencia azért is rendkívül veszélyes mert a több mint egymilliárdos megyei hitelállomány, a kormány döntéseinek következtében, drasztikusan növekedni fog, és 2008-ban további jelentős hitelállomány-növekedés várható. Az önkormányzat a hitelekkel szemben pedig nehezen tud fedezetként beállítani olyan bevételeket, amelyeket a korábbi években meg tudott tenni. Mindez pedig már a megye hitelképességét kockáztatja.