A nagy orosz író talán legtöbbet játszott művét, a Cseresznyéskertet mutatták be november 6-án 19 órakor. Azt a darabot, ami a fájdalmas változásról, valami elvesztéséről, az értékek semmivé válásáról (is) szól. Ehhez képest a színház komédiaként jelöli az előadás műfaját..

Csehovról a szomorkás nosztalgia, esetleg a fanyar irónia jut a legtöbb néző eszébe. Mégis komédia lenne ez a darab? Az az igazság, hogy amikor a Csehov-darabokat elkezdték Sztanyiszlavszkij színházában játszani, nem egészen úgy csinálták meg az előadásokat, ahogyan a szerző szerette volna. Gyakorlatilag kispórolták belőlük a humort, pedig Csehov azt kívánta volna, ha az előadás folyamatosan billeg a humor és a tragikum között. Ezért a Cseresznyéskert esetében már külön felhívta Sztanyiszlavszkij figyelmét, hogy ne csak a nosztalgia, szomorúság, ad abszurdum az unalom uralkodjon a színpadon. Ne azok a stílusjegyek, amelyek Magyarországon is hosszú évtizedekig a Csehov-darabok attribútumaivá váltak. Tessék úgy játszani, ahogy ő ezt meg akarta írni. Persze kicsit félrevezető a komédia titulus, és ő sem úgy gondolta, hogy bohózatot kell bemutatni. De nem is tragédiát. Ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy a darabban mindenkinek megvan a maga igazsága, de a hibái is. Egyértelműen senkit nem lehet sajnálni, tragikus sorsúnak bemutatni. Legfeljebb egy vétlen áldozat van, maga a kert.