Otthonom: Etyek címmel kiállítás nyílt január 30-án 18 órakor a bicskei Petőfi Sándor Művelődési Központban. A kiállítás egyben könyvbemutató is, hiszen a kiállított képek fotóalbumban is megjelennek.

Etyek

A község neve eredetileg az Ete személynévből származik. Német neve: Edeck.

Időszámításunk előtt 9000-től az I. század kezdetéig a Magyar-kút feletti Kakukk-hegyen és a Kálvária-dombon jött létre ősemberi település.

Időszámításunk után 10-től 379-ig egy római kolónia található e helyen.

379-től a honfoglalásig (896-ig) hunok, avarok, eraviszkuszok élnek itt.

896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség Fejér megyei birtokainak a része.

1326-ban királyi birtok lesz, a XIV. század közepétől 1543-ig a székesfehérvári káptalan tulajdonába kerül.

1543 és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolják.

1637-ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozzák a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítenek a községbe.

1777-ben Mária Terézia Etyeket is a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozza.

A község szomorú eseményei, a kétszer pusztító pestisjárvány, az első és második világháború sok áldozatot hozott. Etyek vidékén az 1900-as évektől jelentős a szőlőtermesztés, amely kötődik a Törley-pezsgőgyár termeltetési tradícióihoz. A kevés csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető itteni klíma és a talaj karakteres, savas borok készítésére tették alkalmassá a területet. Az évszázados szőlőkultúra eredményeként a falu néhány éve már a történelmi borvidék táborához tartozik. A több mint 800 hektáron termelt szőlő egyrészt a budafoki Törley pezsgő alapanyagát adja, másrészt az egyre kedveltebb etyeki borok (Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai Rizling) készülnek belőle.

 

Az etyeki borvidék Magyarország legfiatalabb borvidéke. A Bicskétől Pákozdig húzódó szőlőültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra, 1997-től Etyek-Budai Borvidék néven szerepel.