"Vessünk véget a félelemmel való manipulációnak!"
A leghangsúlyosabb gondolata, bízvást mondhatni, üzenete volt ez Sólyom László köztársasági elnök beszédének, amelyet augusztis 20-án, a Romkertben, a magyar királyok osszáriumánál mondott el. Az államfő hagyományteremtő értékű gesztusa, hogy az államalapításról itt, a magyar állam bölcsőjének helyén emlékezett meg. [ Képek ]
- "Vajon nem az tette-e naggyá és maradandóvá Szent István országát, hogy szabályokat és szerkezetet adott, amelyek túlélték a viharokat?" - kérdezte. Kifejtette, hogy sem az nem vezet jóra, ha az állam átadja a terepet a piacnak, "amely az elosztás és aszociális gondoskodás terén már kudarcot vallott", sem az, ha az állam a piac helyébe akar lépni. Mint mondta: erős piac és erős állam illik egymáshoz. Viszont a gyenge, korrupt állam és a rabló piac is egymás párjai - figyelmeztetett, kiváltva ezzel az első - de koránt sem utolsó tapsot a hallgatóságból.
- "A nemzet egységéhez ma a bizalomra van a leginkább szükségünk." A bizalomhoz pedig a félelemmel való manipulációnak kell véget vetni az államfő szerint. Ha a politikai ellenfelet az abszolút rosszá nagyítják fel, akitől félni kell, az ugyan összetarthatja a saját tábort, de mérhetetlenül rombolja a közös alapokat - jellemezte a jelen politikai állapotokat.
Végezetül párhuzamot vont Szent István államalapítása és Magyarország EU-csatlakozása között, és arra is felhívta a figyelmet: "az Európai Unió nem oldja meg helyettünk a jövő kulcskérdéseit, az oktatást és a tudomány fejlesztését, a magyar nemzet egyben tartását és az országhatároktól független egységes fejlődést. Ezek "mindig ránk maradnak".
- "A nemzet egységéhez ma a bizalomra van a leginkább szükségünk." A bizalomhoz pedig a félelemmel való manipulációnak kell véget vetni az államfő szerint. Ha a politikai ellenfelet az abszolút rosszá nagyítják fel, akitől félni kell, az ugyan összetarthatja a saját tábort, de mérhetetlenül rombolja a közös alapokat - jellemezte a jelen politikai állapotokat.
Végezetül párhuzamot vont Szent István államalapítása és Magyarország EU-csatlakozása között, és arra is felhívta a figyelmet: "az Európai Unió nem oldja meg helyettünk a jövő kulcskérdéseit, az oktatást és a tudomány fejlesztését, a magyar nemzet egyben tartását és az országhatároktól független egységes fejlődést. Ezek "mindig ránk maradnak".