Új korszak kezdődött a magyar közigazgatás történetében 2011. január 3-án, amikor megkezdték működésüket a megyei kormányhivatalok. A Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, dr. Dorkota Lajost kérdeztük az első két hónap tapasztalatairól: a Kormányhivatal tevékenységéről és a két Fejér megyei kormányablak munkájáról.

- Fejér megyében hogyan ment az átállás?
- Mérföldkő a 2011-es esztendő a magyar közigazgatás történetében. A régi felfogás és tapasztalat szerint a hivatalok és a bürokrácia meglehetősen rossz benyomásokat keltettek az emberekben, mert lassú volt, nehézkes, bonyolult és gyakran barátságtalan, az ügyfél nem ritkán kiszolgáltatottnak érezte magát. Az a feladatom, és mindannyiunk számára kihívás itt, a megyei kormányhivatalban, hogy a régi típusú bürokráciát, hivatalrendszert átalakítsuk, és valóban a polgárokat szolgáló, új szemléletű, gazdaságosabban tevékenykedő intézményt működtessünk. Minden döntésem ezt szolgálja. A legfontosabb

lépések megtörténtek. A kormányhivatalok felállásával lehetővé vált a szervezeti széttagoltság megszüntetése, a kormányzati elképzelések hatékony megvalósítása. Tizennégy szervezet integrálódott a kormányhivatalba, amelyhez így, a törzshivatallal együtt, tizenhét szervezeti egység tartozik. Képzeljék el az olvasók: a nyugdíjfolyósító, illetve az egészségbiztosító igazgatóságtól a földhivatalon, a munkaügyi központon, a népegészségügyön át még az élelmiszerbiztonsági lánc is… Nekünk tehát a tizenhat szakigazgatási szervet és a törzshivatalt kell egységes szervezetté alakítani, és ügyfélbarát szemlélet alapján működtetni. Összesen ezerkétszázan dolgoznak a megyei kormányhivatalunkban. Ebben az évben még vannak olyan feladatok, melyeket a régiós szinten látunk el, ilyen például a Munkaügyi Központ, valamint a tanévkezdésig az Oktatási Hivatal feladatai is. Túlnyúlnak megyénk határain a kulturális örökségvédelmi, valamint a mérésügyi és műszaki, biztonsági hatósági feladataink is.


- Hogyan értékeli az elmúlt két hónap munkáját, eredményeit?
-  Elkezdtünk, és dinamikusan végzünk egy hosszabb távú munkát, átszervezésekkel, érdekegyeztetésekkel. A célunk egyértelmű: az embereket szolgáló, „jó állam” megteremtése, az új szemléletű, rugalmas, hatékonyan működő területi közigazgatás megteremtése. Egy ilyen nagy szervezeti átalakítás természetesen zökkenőkkel és feszültségekkel is jár, de ezeket az ügyfelek nem érzékelhetik – és nem is érzékelik. Az első két hónap tapasztalatai kedvezőek, a visszajelzések biztatóak, de igen nagy feladatok állnak még előttünk. Engedje meg, hogy kiemeljek egyet! Ahhoz, hogy gazdaságosabban, hatékonyabban működjön e nagy szervezet, át kell nézni az összes szerződést. S ahol lehet, a nyílt verseny lehetőségét megteremtve, olcsóbban kell jobb feltételeket teremteni a kormányhivatal működéséhez. De a felülvizsgálat eredménye lehet a használt ingatlanok, bérlemények számának csökkentése is, ezáltal a költségmegtakarítás.

Fontosnak tartom kiemelni: a megyei kormányhivatalok létrehozásával már önmagában attól igen jelentős előrelépés várható el, hogy sok fajta szakértelemmel rendelkező kormánytisztviselők együttműködésre ösztönözve végzik a szakmai munkát, segítik a döntés-előkészítést. Ez az ügyfelek kiszolgálásában, a döntések színvonalában előrelépést hoz. Meggyőződésem tehát, hogy a szakmai munkában hozzáadott-érték keletkezik annak eredményeként, hogy e sokféle szakértelem egy szervezetben jobban tud reagálni a változó környezetre, a társadalmi elvárásokra.

- Immár két hónapja működnek a kormányablakok. Mennyien keresték fel a Fejér megyei integrált ügyfélszolgálati irodákat?
- Fejér megyében két helyszínen, Székesfehérváron és Dunaújvárosban nyílt meg a kormányablak, azaz integrált ügyfélszolgálati iroda január 3-án. Február végéig összesen több mint kétezer ügyfelünk volt. A székesfehérvári kormányablakban 1126 ügyfél jelent meg személyesen, Dunaújvárosban pedig 903 ügyfélnek segítettek szakembereink ügyeik

elintézésében. Székesfehérváron 9, Dunaújvárosban pedig 5 ügyfélszolgálati munkatárs dolgozik, két műszakos beosztásban. Az ügyfelek tájékoztatást kapnak arról, hogy az ügyük mikor, hogyan és melyik hatóságnál intézhető, illetve felvilágosítást kapnak azzal kapcsolatban, hogy az adott ügyben milyen kérelmet, formanyomtatványt szükséges beadni. Az ügyfélszolgálat munkatársai segítenek továbbá a szükséges formanyomtatványok kitöltésében, és a csatolandó dokumentumok ellenőrzésében is. Március 15-étől már 30 ügykörben tudnak segítséget, tájékoztatást nyújtani. Az ügyfélszolgálatokon a nem konkrétan a feladatkörünkbe tartozó ügykörökben is tájékoztatást, segítséget nyújtanak, gyakran maguk is telefonos segítséget kérnek a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, szervektől. Az ügyfélszolgálati szakemberek mindennap találkoznak új problémákkal, ügyfajtákkal, így ők maguk is állandóan gyarapítják tudásukat, az egyedi esetek révén.

-  Milyen jellegű ügyekkel fordulnak a kormányablakokhoz az állampolgárok?
-  A leggyakrabban előforduló ügyfajták az ügyfélkapu létesítése, családtámogatási ellátások - családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás - folyósítása iránti eljárás megindítása, valamint az ezen ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás, információ kérése volt. Sok egyéni vállalkozó érdeklődött az ügyfélszolgálati irodákban a vállalkozása módosításával, szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről. A fentieken kívül számos más, változatos témájú kérdéssel, problémával keresték fel az ügyfélszolgálat munkatársait az állampolgárok, például nyugdíjjal, egészségbiztosítási ellátásokkal, gázár-támogatással, az Új Széchenyi Tervvel, munkaügyi ügyintézéssel, bírósági, rendőrségi, állampolgársági, birtokvédelmi, valamint földhivatali ügyekkel kapcsolatban. Kellemes meglepetésként élik meg az emberek: valóban reggel nyolctól este nyolc óráig várják őket munkatársaink, felkészülten, barátságosan, mosolyogva.


MCOnet-Kovács Tünde

Fotó:parlament.hu

Fejér Megye Online