Karsai Béla: Székesfehérvár – környezetvédő mintaváros
Ezzel a címmel rendeztek országos, szakmai konferenciát a Technika Házában, hangsúlyozottan politikamentes célkitűzésekkel, még akkor is, ha létrejöttét Karsai Béla független polgármesterjelölt támogatta, hiszen a konferencia ajánlásainak elfogadása, megvalósítása mindnyájunk érdeke lenne...
A fél tízkor induló előadássorozat felszólalói közt megtalálhatóak olyanok is, akik az állami bürokráciában, olyanok is, akik az EU szakmai szervezetében vagy a magánszférában, esetleg közhasznú társaságban, helyi önkormányzati cégnél vagy bizottságban foglalkoznak településtervezéssel, városmarketinggel, a környezetszennyezéssel vagy éppen a környezetvédelemmel.
A rendezvény levezető elnöki szerepét Kemény Attila, a VITUKI vezetője vállalta, aki megnyitójában elmondta: a környezetügy gyakorlatilag a rendszerváltáskor kapott életre, és azóta folytatja harcát a mindenkori államhatalommal, mert az pártsemlegesen igyekszik elhárítani vagy minimalizálni a rá háruló kötelezettségeket. Országos szinten a legtöbbet az OECD- és az EU-csatlakozás vitte előre a dolgokat, a szabályozás szintjén tehát már van érdemi fejlődés, de éppen itt az ideje annak, hogy az eddigi változásokat "aprópénzre" váltsa a szakma. Nagyon is időszerű tehát egy környezetvédelmi mintavárosi program beindítása, egy példaként szolgáló, stressz nélkül, kellemesen élhető, nagy település létrehozása. Ehhez persze a lakók személyes elkötelezettsége is kell, hiszen nem az EU-s elvárásoknak kell elsősorban megfelelni, hanem normává kell tenni a környezet tudatos védelmét, tiszteletét, ápolását.
Mielőtt elvállalta itteni szerepét – tette hozzá –, alaposan tájékozódott, hogy a Karsai-vállalatcsoport hogyan teljesíti környezetvédelmi kötelezettségeit, mert nem akarta méltatlan céghez kötni a nevét. Mindenfelől csak pozitív visszajelzéseket kapott, így örömmel állt kötélnek – fejezte be nyitóbeszédét.
Karsai Béla rövid bevezetőjében elmondta, hogy amikor elvállalta a polgármesterjelöltséget, két fő pontban összegezte magának, mit szeretne elérni. Az egyik az volt, hogy erős lökést tudjon adni a gazdaság fejlődésének, a másik az, hogy úgy formálja át a várost, hogy a benne lakók élvezni is tudják a növekvő jólétet. Most némi csalódást jelentett neki az, hogy még ebből a mindenkit érintő megmozdulástól sem sikerült távol tartani a politikát, voltak, akik ugyan szakértői véleményüket eljuttatták hozzá, de a nyilvános megjelenést nem vállalták.
Van pedig pár dolog, amiről közösen lenne érdemes beszélni – folytatta –, például arról, hogy a légszennyezés hatvan százalékos forrása a gépjármű közlekedés, érdemes lenne hát lépéseket tenni ebben az ügyben! Nem lenne szabad részecskeszűrő nélkül forgalomba állítani, ott tartani buszokat, meg lehetne fontolni elektromos, kötött pályás tömegközlekedés létrehozását, nagyságrendekkel több kerékpárutat kellene építeni, egyes részeken radikálisan korlátozni kellene a gépjármű forgalmat. De van bőven teendő a Sóstó rehabilitációjával, foglalkozni kellene a Fehérvár ivóvízbázisát adó területekkel vagy az ipartelepítések környezeti kompenzációjával... Ha polgármester lesz, mindezeket megoldandó feladatként kezeli majd, ha mégsem, akkor mindent megtesz azért, hogy a felelős városirányítás ne vehesse le azokat a napirendről.
A délelőtt folyamán szakmai előadást tartott például Márkus Ferenc a WWF Magyarország részéről, De Blasio Antonio, környezeti ügyekben illetékes Európai Parlamenti képviselő, de megszólalt Turi-Kovács Béla, volt környezetvédelmi miniszter, Bajnai László a Városfejlesztési Rt. Részéről, Aczél Gábor a a Magyar Urbanisztikai Társaságtól, és még sokan mások a nap során, köztük többen önkormányzati, illetve a városnak szolgáltató cégek, itt tevékenykedő szervezetek nevében...
A délelőtti program végén hozzászólónak jelentkezett Banizs Károly is, a városi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke.
Elmondta, hogy a város jelenlegi környezeti állapotáról festett kép úgy lenne teljes, ha mindenki tudná, Fehérvár '98-ban megalkotta a maga "Zöld Könyvét", aminek az érvényessége éppen 2006 decemberében jár le, ezért elkészült az új, 2011-ig érvényes program, ennek kiadványa még a nyomdában van, csupán pár példányt tudott hozni. Az anyagot szeptemberben készülnek a Közgyűlés elé vinni, erre a vitára mindenkit várnak. Részükről – fejezte be – pártolják azt, hogy ezekről a kérdésekről politikától független, nyílt vita folyjon.
A program délután hat órakor faültetéssel zárult a Palotavárosi tavaknál, mert Karsai Béla környezetvédelmi mintaváros programjának része lenne egy Fehérvárt körülölelő "örök erdő" létrehozása, folyamatos telepítése is, hogy a városnak kitáguljon a tüdeje, hogy akár gyalogosan is elérhető legyen, a panelekből, kiszabadulva a valódi természet.
Az előadáson kívül megkérdeztük De Blasio Antoniót és Turi-Kovács Bélát is egynémely témakörről. A kövezkezőket mondták:
De Blasio Antonio:
– Hogy mennyire lesz hatékony a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv II. ahhoz, hogy megcélozzuk és meg is kapjuk vele az Unio elérhető környezetvédelmi forrásait? Bevallom, nem tudom, mert a tervvel kapcsolatos konzultációkba engem például nem vontak be, de úgy vélem, másokat sem, akiket szintén érdemes lett volna. Persze nem az a fő cél, hogy az NFTII hivatkozási alap legyen a pályázatoknál, hanem hogy olyan célokat, prioritásokat fogalmazzon meg a gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem vagy az egészségügy területén, ami majd jobb élethez vezeti a magyarokat. Szerintem inkább csússzon pár hónapot a kiadása, finanszírozási oldalról ez nem számottevő, de legyen igazán átgondolt ezeken a területeken, hogy élhetőbb legyen a körülöttünk lévő világ. Az EU egyébként nem fog "rákényszeríteni" minket az emberibb környezet kialakítására, itt nincs olyan szankcionálási rendszer, mint esetleg a tagállamok gazdálkodásában, nekünk kell megtalálni az utat és elindulni rajta, az Unio csak lehetőséget ad, hogy végigmenjünk. Mindebben a civileknek is lehet szerepe, hiszen vannak olyan projekt kiírások, amelyek révén közvetlenül az Unió finanszíroz bizonyos kezdeményezéseket, nem csupán a tagállami leosztás működik. A székesfehérvári terveknek egyébként van realitása, annyira pozitív a kezdeményezés, annyira unikum, hogy politikai szempontból nagyon nehéz rá nemet mondani. Fehérvár pedig van olyan súlyú város, hogy egy nehezen "lenyomható" kezdeményezéshez megfelelő forrásokat is kicsikarjon magának. Én szívem szerint és szakmailag is szurkolok azért, hogy ez a mintaváros program megvalósuljon.
Turi-Kovács Béla:
– Két dolgot nem tudtam megvalósítani a miniszterségem idején. Először is, a helyben megvalósuló fejlesztésekhez, beruházásokhoz megpróbáltunk szakembereket és forrásokat biztosítani az önkormányzatoknak, de a lehetőségeink már akkor is szűkösek voltak, ezeket a projekteket talán még inkább erőltetni kellett volna, hogy a pénzekből ne nagy, látványos, hanem inkább kisebb, helyi jelentőségű eredmények szülessenek. A másik – bár ez nem rajtunk múlott – a szakemberek száma és foglalkoztatottsága. Annak idején évente százzal növeltük országosan a környezetvédelemben dolgozók számát, de ennek mára nyoma sincs, nem hogy szervezetépítés folyna, leépítések történnek.
Még egy dolog, amire ma nem figyelnek az ügyben illetékesek: A környezetvédelmi beruházások – például a nagy hulladéklerakók – az elhelyezési költségeket is növelik, egy-egy háztartás esetén akár az ötszörösére is. Hogy ezt az önkormányzatok át tudják-e vállalni, és meddig, az kétséges. Olyan projekteket is kellene tehát indítani, csatlakoztatni, amelyek nyereséget termelnének – energiatermelés, újrahasznosítás –, hogy a költségnövekedést valamennyire kompenzálni lehessen.
Két fontos lépés kellene tehát országosan: a szakma megerősítése, és annak elérése, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos források fölött ne a kormány pénzügyi adminisztrációja, hanem a környezetvédelem rendelkezhessen.
Fehérvárnak szurkolok ehhez a próbálkozáshoz, a város – szerintem – képes a maga javára befolyásolni a politikát, és kellő összefogással megszerezni szándékaihoz a pénzt, megvalósítani elképzeléseit.
(Forrás: www.szekesfehervarinapilap.hu)
Hallgassa meg!: Székesfehérvári rádió: Karsai Béla - Környezetvédelmi konferencia
Karsai Béla: Székesfehérvár – környezetvédő mintaváros - Szóljon hozzá
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
A rendezvény levezető elnöki szerepét Kemény Attila, a VITUKI vezetője vállalta, aki megnyitójában elmondta: a környezetügy gyakorlatilag a rendszerváltáskor kapott életre, és azóta folytatja harcát a mindenkori államhatalommal, mert az pártsemlegesen igyekszik elhárítani vagy minimalizálni a rá háruló kötelezettségeket. Országos szinten a legtöbbet az OECD- és az EU-csatlakozás vitte előre a dolgokat, a szabályozás szintjén tehát már van érdemi fejlődés, de éppen itt az ideje annak, hogy az eddigi változásokat "aprópénzre" váltsa a szakma. Nagyon is időszerű tehát egy környezetvédelmi mintavárosi program beindítása, egy példaként szolgáló, stressz nélkül, kellemesen élhető, nagy település létrehozása. Ehhez persze a lakók személyes elkötelezettsége is kell, hiszen nem az EU-s elvárásoknak kell elsősorban megfelelni, hanem normává kell tenni a környezet tudatos védelmét, tiszteletét, ápolását.
Mielőtt elvállalta itteni szerepét – tette hozzá –, alaposan tájékozódott, hogy a Karsai-vállalatcsoport hogyan teljesíti környezetvédelmi kötelezettségeit, mert nem akarta méltatlan céghez kötni a nevét. Mindenfelől csak pozitív visszajelzéseket kapott, így örömmel állt kötélnek – fejezte be nyitóbeszédét.
Karsai Béla rövid bevezetőjében elmondta, hogy amikor elvállalta a polgármesterjelöltséget, két fő pontban összegezte magának, mit szeretne elérni. Az egyik az volt, hogy erős lökést tudjon adni a gazdaság fejlődésének, a másik az, hogy úgy formálja át a várost, hogy a benne lakók élvezni is tudják a növekvő jólétet. Most némi csalódást jelentett neki az, hogy még ebből a mindenkit érintő megmozdulástól sem sikerült távol tartani a politikát, voltak, akik ugyan szakértői véleményüket eljuttatták hozzá, de a nyilvános megjelenést nem vállalták.
Van pedig pár dolog, amiről közösen lenne érdemes beszélni – folytatta –, például arról, hogy a légszennyezés hatvan százalékos forrása a gépjármű közlekedés, érdemes lenne hát lépéseket tenni ebben az ügyben! Nem lenne szabad részecskeszűrő nélkül forgalomba állítani, ott tartani buszokat, meg lehetne fontolni elektromos, kötött pályás tömegközlekedés létrehozását, nagyságrendekkel több kerékpárutat kellene építeni, egyes részeken radikálisan korlátozni kellene a gépjármű forgalmat. De van bőven teendő a Sóstó rehabilitációjával, foglalkozni kellene a Fehérvár ivóvízbázisát adó területekkel vagy az ipartelepítések környezeti kompenzációjával... Ha polgármester lesz, mindezeket megoldandó feladatként kezeli majd, ha mégsem, akkor mindent megtesz azért, hogy a felelős városirányítás ne vehesse le azokat a napirendről.
A délelőtt folyamán szakmai előadást tartott például Márkus Ferenc a WWF Magyarország részéről, De Blasio Antonio, környezeti ügyekben illetékes Európai Parlamenti képviselő, de megszólalt Turi-Kovács Béla, volt környezetvédelmi miniszter, Bajnai László a Városfejlesztési Rt. Részéről, Aczél Gábor a a Magyar Urbanisztikai Társaságtól, és még sokan mások a nap során, köztük többen önkormányzati, illetve a városnak szolgáltató cégek, itt tevékenykedő szervezetek nevében...
A délelőtti program végén hozzászólónak jelentkezett Banizs Károly is, a városi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke.
Elmondta, hogy a város jelenlegi környezeti állapotáról festett kép úgy lenne teljes, ha mindenki tudná, Fehérvár '98-ban megalkotta a maga "Zöld Könyvét", aminek az érvényessége éppen 2006 decemberében jár le, ezért elkészült az új, 2011-ig érvényes program, ennek kiadványa még a nyomdában van, csupán pár példányt tudott hozni. Az anyagot szeptemberben készülnek a Közgyűlés elé vinni, erre a vitára mindenkit várnak. Részükről – fejezte be – pártolják azt, hogy ezekről a kérdésekről politikától független, nyílt vita folyjon.
A program délután hat órakor faültetéssel zárult a Palotavárosi tavaknál, mert Karsai Béla környezetvédelmi mintaváros programjának része lenne egy Fehérvárt körülölelő "örök erdő" létrehozása, folyamatos telepítése is, hogy a városnak kitáguljon a tüdeje, hogy akár gyalogosan is elérhető legyen, a panelekből, kiszabadulva a valódi természet.
Az előadáson kívül megkérdeztük De Blasio Antoniót és Turi-Kovács Bélát is egynémely témakörről. A kövezkezőket mondták:
De Blasio Antonio:
– Hogy mennyire lesz hatékony a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv II. ahhoz, hogy megcélozzuk és meg is kapjuk vele az Unio elérhető környezetvédelmi forrásait? Bevallom, nem tudom, mert a tervvel kapcsolatos konzultációkba engem például nem vontak be, de úgy vélem, másokat sem, akiket szintén érdemes lett volna. Persze nem az a fő cél, hogy az NFTII hivatkozási alap legyen a pályázatoknál, hanem hogy olyan célokat, prioritásokat fogalmazzon meg a gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem vagy az egészségügy területén, ami majd jobb élethez vezeti a magyarokat. Szerintem inkább csússzon pár hónapot a kiadása, finanszírozási oldalról ez nem számottevő, de legyen igazán átgondolt ezeken a területeken, hogy élhetőbb legyen a körülöttünk lévő világ. Az EU egyébként nem fog "rákényszeríteni" minket az emberibb környezet kialakítására, itt nincs olyan szankcionálási rendszer, mint esetleg a tagállamok gazdálkodásában, nekünk kell megtalálni az utat és elindulni rajta, az Unio csak lehetőséget ad, hogy végigmenjünk. Mindebben a civileknek is lehet szerepe, hiszen vannak olyan projekt kiírások, amelyek révén közvetlenül az Unió finanszíroz bizonyos kezdeményezéseket, nem csupán a tagállami leosztás működik. A székesfehérvári terveknek egyébként van realitása, annyira pozitív a kezdeményezés, annyira unikum, hogy politikai szempontból nagyon nehéz rá nemet mondani. Fehérvár pedig van olyan súlyú város, hogy egy nehezen "lenyomható" kezdeményezéshez megfelelő forrásokat is kicsikarjon magának. Én szívem szerint és szakmailag is szurkolok azért, hogy ez a mintaváros program megvalósuljon.
Turi-Kovács Béla:
– Két dolgot nem tudtam megvalósítani a miniszterségem idején. Először is, a helyben megvalósuló fejlesztésekhez, beruházásokhoz megpróbáltunk szakembereket és forrásokat biztosítani az önkormányzatoknak, de a lehetőségeink már akkor is szűkösek voltak, ezeket a projekteket talán még inkább erőltetni kellett volna, hogy a pénzekből ne nagy, látványos, hanem inkább kisebb, helyi jelentőségű eredmények szülessenek. A másik – bár ez nem rajtunk múlott – a szakemberek száma és foglalkoztatottsága. Annak idején évente százzal növeltük országosan a környezetvédelemben dolgozók számát, de ennek mára nyoma sincs, nem hogy szervezetépítés folyna, leépítések történnek.
Még egy dolog, amire ma nem figyelnek az ügyben illetékesek: A környezetvédelmi beruházások – például a nagy hulladéklerakók – az elhelyezési költségeket is növelik, egy-egy háztartás esetén akár az ötszörösére is. Hogy ezt az önkormányzatok át tudják-e vállalni, és meddig, az kétséges. Olyan projekteket is kellene tehát indítani, csatlakoztatni, amelyek nyereséget termelnének – energiatermelés, újrahasznosítás –, hogy a költségnövekedést valamennyire kompenzálni lehessen.
Két fontos lépés kellene tehát országosan: a szakma megerősítése, és annak elérése, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos források fölött ne a kormány pénzügyi adminisztrációja, hanem a környezetvédelem rendelkezhessen.
Fehérvárnak szurkolok ehhez a próbálkozáshoz, a város – szerintem – képes a maga javára befolyásolni a politikát, és kellő összefogással megszerezni szándékaihoz a pénzt, megvalósítani elképzeléseit.
(Forrás: www.szekesfehervarinapilap.hu)
Hallgassa meg!: Székesfehérvári rádió: Karsai Béla - Környezetvédelmi konferencia
Karsai Béla: Székesfehérvár – környezetvédő mintaváros - Szóljon hozzá
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu