"Lakásvásár elé" címmel adott ki elemzést a hazai lakáspiac keresleti oldalának...

"Lakásvásár elé" címmel adott ki elemzést a hazai lakáspiac keresleti oldalának jelenlegi helyzetéről a GKI Gazdaságkutató Rt. és az AL Holding. Legérdekesebb megállapításuk, hogy az öt éven belül költözni szándékozó 566 ezer háztartás sokkal inkább szeretne használt, mintsem új ingatlant.

Jövőre 52 ezer család akar építtetni, illetve vásárolni lakóingatlant attól függően, hogy miként alakulnak a hitelkamatok, az állami támogatások, a jövedelmek és természetesen a négyzetméterárak. 350 ezer család jelenlegi otthonának korszerűsítését tervezgeti, ami irreálisan nagy számnak tűnik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1999 és 2003 közötti időszakra vonatkozó lakáskorszerűsítési adatait figyelembe véve, ugyanis ezen periódusban mindössze 475 ezer lakásban végeztek ilyen-olyan felújításokat. Ennek megfelelően a tervezgetés igencsak messze áll a valóságtól, mind a vásárlást, mind a korszerűsítést illetően. Mindazonáltal az elemzés kiemeli, hogy hozzávetőlegesen 50 ezer házgyári technológiával épült ingatlan felújítása várható a kedvezményes hitellehetőséget kínáló panel plusz program bevezetésével.

Az AL Holding támogatásával készülő GKI Rt. felmérések szerint idén eddig enyhén csökkent a lakosság lakáspiaci várakozásait összefoglaló index annak ellenére, hogy a KSH által végzett felmérések alapján a lakosság 30 százaléka elégedetlen lakhatási körülményeivel, ami nem meglepő, hiszen a magyar lakásállomány csaknem fele sürgős modernizációra szorul. A költözni vágyók 57 százaléka nagyobb, 43 százaléka kisebb otthont szeretne, amely arány - a reális lehetőségek szűke miatt - szintén nem tükröződik az átadott lakások statisztikáiban. Rendkívül érdekes, hogy a leendő vásárlók csupán 3 százaléka jelölte meg az önálló lakás hiányát, mint költözési okot, így elmondható, hogy a mennyiségi hiány mértéke jelentősen csökkent, inkább minőségbeli változásokra lenne szükség. A tervezgetés fázisába eljutó háztartások túlnyomó többsége tehát minőségbeli változást szeretne lakhatási körülményeiben, mégis csupán 24 százalék kíván új ingatlanba költözni és ebből mindössze 11 százalék új társasházi lakásba, ami nem túlzottan bíztató adat a lakásberuházók számára. Mindezek ellenére a finanszírozási feltételek továbbra is az új lakások irányába terelik a keresletet, így a hitelszükségben szenvedő" lakosságnak nincs túl sok választása.

A költözési hajlandóság egyébként valamelyest nőtt az ezredforduló óta, ami nagyrészt az állami támogatások hatásaként értékelhető. Mobilitás szempontjából egyébként még mindig igencsak "röghöz kötött" a lakosság európai viszonylatban. Felmérések szerint a városokban és azok agglomerációs körzeteiben élők jóval nagyobb arányban választanák addigi lakóhelyüket, mint a főváros vagy az egészen kis települések lakói, ami jelzés értékű lehet a településfejlesztők számára.

Továbbra sem jelentenek vonzó perspektívát a bérlakások, amelyek 8 százalékos aránya európai összehasonlításban meglehetősen alacsony. Mivel a vállalkozók egyelőre nem látnak sok fantáziát a bérlakásépítésben, a közeljövőben szinte semmi esélye, hogy a Nyugat-Európában elterjedt üzemeltetési formák nálunk meghonosodjanak, nem várható tehát a bérlakáspiac számottevő fellendülése.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)