- a PSZÁF is fokozottan figyel

Körültekintően célszerű hitelt választani a karácsonyi vásárlási lázban. Többféle fogyasztási hitel létezik, ezek jellemzői eltérőek. Fokozottan kell figyelni a hitelköltségekre, amelyekről csak a THM igazít el pontosan. A devizahiteleknek van kockázata - jelezte Marsi Erika főigazgató a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnapi sajtótájékoztatóján.

A november-decemberi karácsonyi "fogyasztási hitelszezon" előtt - amikor például a hitelintézetek saját becslésük szerint éves áruhiteleik kb. 30 százalékát helyezik ki - célszerű felhívni a figyelmet az e kölcsöntípussal kapcsolatos fontos tudnivalókra, kockázatokra, esetleges megtévesztő jelenségekre. Ezt szolgálják a PSZÁF új, rövidesen az ügyfelekhez eljutó fogyasztóvédelmi kiadványai is. A PSZÁF ezen időszakban fokozottan figyeli, hogy a hitelintézetek betartják-e a fogyasztási kölcsönökkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi előírásokat (például a banki hirdetmények, hirdetések adatainak valóságtartalmára és a szerződéskötést megelőző teljes körű ügyfél-tájékoztatásra vonatkozóan).

A bankszektor háztartási hitelei 2005. első félévében 285,7 milliárd forinttal nőttek. Ezen belül a folyószámlahiteleknél 19,2 milliárd, a fogyasztási és egyéb hiteleknél 123,2 milliárd forintnyi volt a gyarapodás. Ez azt jelenti: a két hiteltípus állománya a lakáscélú, jelzálogtípusú hitelekhez képest két-háromszor gyorsabb dinamikával, 23,1 százalékkal, illetve 18,3 százalékkal nőtt. A folyószámlahitelek teljes állománya június végén így 102,5 milliárd, a fogyasztási és egyéb hiteleké 795,7 milliárd forint volt. Az I. félév végén a háztartásoknak nyújtott hitelek 66,5 százalékát a lakáscélú, 27,6 százalékát a fogyasztási célú hitelek adták, a folyószámlahitelek részesedése csak 3,6 százalék volt.

A lakáscélú hitelekhez hasonlóan a fogyasztási hiteleknél is megfigyelhető a devizásodás: a devizaalapú fogyasztási és egyéb hitelek aránya 2005. júniusában 46,1 százalék volt, igaz, a folyószámlahiteleknél egyelőre csak kb. 1 százalék. A trendet jelzi, hogy a fogyasztási és egyéb hiteleknél a forintalapú kölcsönök aránya csökkent (5,3 százalékkal), míg a devizaalapúaké 66,7 százalékkal nőtt 2005. január óta.

2005-ben a forint fogyasztási hiteleknél a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) csökkenése csak késleltetve jelenik meg a teljes hiteldíj-mutató (THM) mérséklődésében, emiatt a kamatmarzs (hitel- és betéti kamat közti különbség) enyhén emelkedett. 2005. januárja és júniusa közt az új folyósítású lakossági hitelek közül az áruvásárlási és a (forintalapú) személyi kölcsönök kamatmarzsa nőtt a legnagyobb mértékben (az MNB 2005. októberi pénzügyi stabilitási jelentése szerint kb. 1,75, illetve 1,25 százalékkal), míg a svájci frank és euró alapú személyi kölcsönöké esett leginkább (közel 2,5, illetve 3 százalékkal).

A hitelintézetek fogyasztási hitelajánlatainak költsége meglehetősen nagy eltérést mutat. Így a jobb feltételek elérése érdekében az ügyfeleknek érdemes előzetesen körülnézni a hitelpiacon. A banki hirdetmények és az MNB adatai szerint 2005. júniusában a forintalapú személyi kölcsönöknél kb. 18 százaléktól 42 százalék THM-ig szóródtak az ajánlatok, míg a tényleges új folyósítások súlyozott átlaga kb. 30 százalékos THM-ű volt. Az áruhiteleknél 30-40 százalék között voltak az ajánlott THM-ek, s e kölcsöntípust - részben a változatlanul magas kereskedői jutalékok miatt - átlagosan kb. 32 százalékos THM-mel helyezték ki a hitelintézetek.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)