A nyugdíjrendszer gondjait nem oldja meg a korhatáremelés vagy éppen a nyugdíj csökkentése.

Az egyensúlyt ugyanis nem annyira az öregedés, mint inkább a korhatár alatti nyugdíjazás fenyegeti: a hárommillió nyugdíjasnak alig a fele az, aki a korhatárt betöltve ment nyugdíjba - mondta a Népszabadságnak Augusztinovics Mária közgazdász.

A lapból kiderül, hogy az előre hozott öregségi nyugdíj lehetőségével szinte kivétel nélkül élnek azok, akik különösebb következmény nélkül megtehetik ezt. Ennek következménye, hogy tavaly a nyugdíjazás átlagos kora a nőknél 57,3 év volt, a férfiaknál pedig nem érte el a 60 évet sem. A megoldás a közgazdász szerint a korhatár előtti, valamint a rokkantnyugdíjazás jogosultsági feltételeinek átalakítása. Azt a szakértők kevésnek tartják, hogy 2009-ben az előre hozott nyugdíj lehetősége "unisex" módon 59 éves korra módosul.

A lap információi szerint törvénybe foglalható elképzelések nincsenek. Mindenesetre 2009-tól megszűnik a 20 évnyi munkaviszony után járó 24.700 forintos nyugdíjminimum. Két és fél év múlva megszűnik a résznyugdíj is, ami 15 évnyi vagy annál több munkaviszony után járt.

A közgazdász arra is rámutat, hogy 2010 táján az általános iskolát vagy még kevesebbet végzettek induló ellátása még negyvenévnyi munkaviszony után sem éri majd el az átlagkereset felét, a szakmunkások és az érettségizettek pedig jó esetben több mint 30 évnyi munkaviszony után számíthatnak az átlagos kereset felénél magasabb induló nyugdíjra.

Három év múlva már minden egyes munkával eltöltött év a nyugdíj szempontjából ugyanannyit ér majd. A teljes egészében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben lévőknél ez a szorzó 1,65% lesz, a kétpilléres nyugdíjrendszer tagjainál pedig 1,22%. A hatályos törvény szerint egyébként 2013-ban további nagyléptékű változás esedékes: a nyugdíjak is adókötelessé válnak. Hogy ezeket a változásokat hogyan hajtják végre, arról még szakértői szinten sem folynak munkák.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)

Szóljon hozzá